„Péter igen elcsodálkozott a történteken és hazament”
Péter apostol ugyan meghallgatja az üres sírtól érkező asszonyokat, ezért a sírhoz futott, aztán elcsodálkozott és hazament.” Ahogy Péter apostol, úgy mi is. A hír hallatán látni szeretnénk az üres sírt. Aztán ezen elcsodálkozva haza megyünk. A feltámadásba való hit még nem érkezett el sem Péter apostol számára, se számunkra a látványtól. A feltámadásba vetett hitet a Feltámadottal való találkozás és a Szentlélek megvilágosító ereje adja meg. Az üres sír látványa még nem ad hitet. Ahogy Péter apostol is ugyan látta és hazament. Talán mi is ezt tennénk. A hit élményhez két elengedhetetlen elem tartozik: a találkozás és a kegyelem. A találkozás ember és Istenfia között. A kegyelem, amelyet a Szentlélek ajándéka adja nekünk. A mi találkozásaink az egyéni napi csodáink, amelyeket Istenfiához kötünk. A kegyelem, amely a Szentlélek egyénre lebontott ajándéka. Ezért a hitünket nem a látvány adja, hanem felfoghatatlan és kimondhatatlan isteni kegyelem, amelyet egyéni szinten kapunk meg. Ezért a mi Húsvétunk Isten ingyenes ajándéka egyéni szintre lebontva. Ezt az ajándékot kell örvendezve megköszönnünk és életünk alapvető élménnyé kell tennünk, mert van hitünk: a Feltámadott Istenfia.